Magyarországi épületállomány energetikai helyzetképe
Mint energiagazdálkodási szakmérnök, és épületenergetikai szakértő, a tanulmányaim és a munkám során gyakran találkoztam azzal a kérdéssel, hogy miért is beszélnek olyan sokat a hazai szakemberek arról, hogy az épületeink fűtésén, energiaellátásán sokat lehetne javítani, az energia költségeken spórolni. Nem kell ahhoz gazdasági illetve energetikai szakembernek lenni, hogy megállapítsuk egy átlagos háztartásban, vállalkozásban jelentős összegeket költünk az energiára. Elég csak az energiaszolgáltatóknak kifizetett csekkek értékét összeadni és már látjuk is szomorú eredményt, hogy jelentős összeget képvisel a családi illetve vállalati kasszában az energiára fordított kiadások. Mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket a költségeket? Erre a kérdésre majd a későbbi cikkeimben próbálok meg válaszolni. Most nézzük mi a helyzet a magyarországi épületállományt tekintve. Ehhez belepillantunk a hazai statisztikákban és tanulmányokban.
Ezen a területen azt tapasztaljuk, hogy egy 2004-es adat szerint a hazai CO2 kibocsátás 30 százalékáért a lakossági szektor felelős. Majd ezt követi az ipar és a közlekedés 21 százalékkal, és csak egyetlen egy százalékkal lemaradva a kereskedelmi és szolgáltató szektor.
1. ábra
A szén-dioxid kibocsátás osztályozása a magyarországi
energia-végfelhasználók szerint 2004-ben
Mint energiagazdálkodási szakmérnök, és épületenergetikai szakértő, a tanulmányaim és a munkám során gyakran találkoztam azzal a kérdéssel, hogy miért is beszélnek olyan sokat a hazai szakemberek arról, hogy az épületeink fűtésén, energiaellátásán sokat lehetne javítani, az energia költségeken spórolni. Nem kell ahhoz gazdasági illetve energetikai szakembernek lenni, hogy megállapítsuk egy átlagos háztartásban, vállalkozásban jelentős összegeket költünk az energiára. Elég csak az energiaszolgáltatóknak kifizetett csekkek értékét összeadni és már látjuk is szomorú eredményt, hogy jelentős összeget képvisel a családi illetve vállalati kasszában az energiára fordított kiadások. Mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket a költségeket? Erre a kérdésre majd a későbbi cikkeimben próbálok meg válaszolni. Most nézzük mi a helyzet a magyarországi épületállományt tekintve. Ehhez belepillantunk a hazai statisztikákban és tanulmányokban.
Ezen a területen azt tapasztaljuk, hogy egy 2004-es adat szerint a hazai CO2 kibocsátás 30 százalékáért a lakossági szektor felelős. Majd ezt követi az ipar és a közlekedés 21 százalékkal, és csak egyetlen egy százalékkal lemaradva a kereskedelmi és szolgáltató szektor.
1. ábra
A szén-dioxid kibocsátás osztályozása a magyarországi
energia-végfelhasználók szerint 2004-ben
Azt hogy a lakossági szektor a legnagyobb végenergia fogyasztó a lakóépület-állomány minőségével lehet magyarázni. Sajnos az ipari és kereskedelmi ingatlanokra nem áll rendelkezésre mérvadó adatbázis, statisztika. A hazai lakásállomány (2005-ben 4 millió 173 ezer lakás) legnagyobb része, csaknem kétharmada (64%) az egylakásos hagyományos parasztházba, illetve családi házakban található meg. Ezen épületállományon belül is nagyok az eltérések. Megtalálható a nagyon jó minőségű, és komfortfokozatú, illetve nagyon rossz minőségű, és felszereltségű lakások is. Ide tartozik az a közel 700 ezer vályogház is, amik főként kistelepüléseken találhatóak meg. A másik nagy szegmens a kb. 836 ezer (20%) lakótelepi lakás, amik főként nagyvárosokban, egykoron úgynevezett szocialista városokban helyezkednek el. Ezt támasztja alá, hogy a megyeszékhelyeken a legmagasabb a lakótelepi lakások aránya (43%).
Magyarország lakásállománya nem mondható korszerűnek. A második világháború előtt épültek a jelenlegi lakásállomány 25 százaléka, azon belül is a városi bérházak, a hagyományos parasztházak és a tanyaépületek több mint a fele. A hazai lakásállomány kétharmada, főleg a házgyári technológiával készült lakótelepi lakások, a szocializmus éveiben épültek. 1990 után csupán a családi házak 15, a társasházi lakások 11 százaléka épült. Ezt tükrözi az 1. táblázat is.
1. Táblázat
A lakásállomány megoszlása építési év szerint, 2003
A fenti adatok alapján és a 2. táblázatból kitűnik, hogy a hazai lakásállomány idősnek mondható a háztípusonkénti 30-50 évével.
2. Táblázat
A lakások átlagos életkora, méretei a különböző háttípusok esetén
A következő diagramról leolvasható (2. ábra), hogy a hazai háztartások legnagyobb része, 61 százaléka téglából, 13 százaléka betonpanelból, és szintén jelentős része 12 százaléka vályogból épültek. A lakóépületek magas átlagéletkora azt vetíti előre, hogy a korszerű energetikai igényeknek sajnos nem felelnek meg ezek az épületszerkezetek.
2. ábra
Lakóépületek megoszlása építőanyaguk szerint
A hazai klimatikus viszonyok miatt a fűtésre (átlagosan 188 nap) fordított energia és annak előállítási módja is nagyon meghatározó, az épületszerkezet minőségén kívül. Bár a háztartások kb. 80 százaléka vezetékes gázellátással rendelkezik, a 3. ábra alapján elmondható, hogy a családi házaknak csak majdnem a fele használja fűtési célokra is a gázt. Ebben a háztípusban látható, hogy magas a tűzifa használatának aránya önállóan, vagy földgázzal vegyesen. Jól kivehető az is, hogy a hagyományos társasházak fűtése legnagyobb részben földgázról üzemel. A diagramon nem szerepel, de itt kell megemlíteni, hogy az iparosított technológiával épült társasházak (ezeknek a túlnyomó része betonpanel épületek) esetében, a fűtésnek a döntő részét a távfűtés szolgáltatja.
3. ábra
Családi házak és a nem panelből épült társasházak megoszlása
a fűtéshez használt energiahordozók szerint
Az energiahordozók átalakításának és felhasználásának a hatásfokát legnagyobb mértékben a fűtési rendszerek fajtája és állapota határozza meg. A 4. ábra baloldalán lévő grafikonból látható, hogy a legnagyobb arányt a cirkóval, kazánnal fűtött rendszerek képviselik. Ezt követik a nagyjából azonos arányban a konvektorral, kályhával, vagy ezek kombinációjával és a távfűtéssel fűtött háztartások részaránya. A korszerűtlen kályha és konvektoros fűtés hatásfoka alacsony, de a jobb hatásfokú kazános, cirkós fűtési rendszerek is viszonylag idősek, ahogyan a 4. ábra jobb oldalán levő oszlopdiagram is mutatja.
4. ábra
A háztartások megoszlása fűtési rendszer szerint,
a fűtési rendszerek átlagos kora
Az elavult fűtési technológiáknak köszönhetően és a magas átlagos életkorú épületállományok miatt, nagy a háztartások energiafogyasztása, ennek következtében a rezsiköltségek is. A 5. ábra szemlélteti, hogy az emberek mennyire nincsenek tisztában a saját háztartásuk energiafogyasztásával.
5. ábra
Mire fordítjuk a legtöbb energiát?
A 6. ábra alapján megállapítható, hogy a legköltségesebb a távfűtés (5% ÁFA- kulccsal), és a leggazdaságosabb a kályha cirkó kombináció.
6. ábra
Fűtési rendszer átlagos havi költsége
Ha a fűtési költségeket energiahordozókra vonatkoztatjuk, akkor a legdrágább elektromos árammal fűteni, a legköltségkímélőbb a tűzifa, illetve a tűzifa és földgáz kombinációja. Ezt az eltérést a 7. ábra szemlélteti.
7. ábra
Energiahordozók szerinti átlagos havi fűtési költség
A fűtési költség egy átlagos háztartás energia költségeinek kb. 70-80 százalékát teszi ki, a közlekedés energia költségét nem számítva bele. Ezért jelentős költség megtakarítást érhetünk el, ha ezen a területen az energiafelhasználást csökkenteni tudjuk. A költségcsökkentésen kívül egy másik nagyon fontos tényező az elérhető szén-dioxid kibocsát mérséklése. A fel nem használt, a meg nem termelt energia a leginkább környezetbarát energia. A hazai épületállomány többsége rossz épületfizikai adottságokkal rendelkezik 8. ábra.
8. ábra
Magyarország lakásállománya hőszigetelés mértéke szerint
Ennek megfelelően a fent említett energiafelhasználás csökkentési lehetőség, az épületek hőtechnikai jellemzőinek javítása és a megújuló energiák lakossági felhasználása lehet. A NÉS szerint a legfontosabb lépések a meglevő épületállomány esetében a kővetkezőek lehetnek:
- Nyílászárók felújítása, vagy cseréje (ajánlott a homlokzatszigeteléssel együtt elvégezni a penészedés kialakulásának mérséklése végett).
- Az épülethatároló felületek hőszigetelése.
- A fűtési berendezések, rendszerek korszerűsítése.
- Fűtés szabályozása, „okos” mérési rendszerek kiépítése.
- A távhővel fűtött lakások egyedi mérése, szabályozása.
A lakóépületekben ez idáig igen kis arányban történtek energiahatékonyságot elősegítő korszerűsítések. A hazai háztartásoknak csak a 16 százaléka korszerűsítette a fűtési rendszerét, és 25 százaléka cserélt korszerű nyílászárót, hőszigeteltette a lakását. A korszerűsítések megoszlását látjuk háztípusokként a 9-11. ábrákon.
9. ábra
Külső hőszigetelés megtörténte
10. ábra
Fűtési berendezések korszerűsítésének megtörténte
11. ábra
Ablakcsere megtörténte
Források:
- Aleksandra N.- Dr Ürge-V. D. (2008) Szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehetőségek és költségeik a magyarországi lakossági szektrorban
- KSH, Helyzetkép a lakásviszonyokról, 1999-2005, BP. 2006.
- KSH, Lakásviszonyok az ezredfordulón, BP, 2005.
- Fülöp O., (2011. március 1.) NEGAJOULE 2020 A magyar lakóépületekben rejlő energiamegtakarítási lehetőségek
- Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025
