Az éghajlatváltozásról, üvegházhatásról röviden
Ahhoz, hogy megértsük miért foglalkoznak a világ vezető hatalmai az energetika egyes kérdéseivel, a folyamatot elindító éghajlatváltozást kell tanulmányoznunk. A tudósok még vitatkoznak azon, hogy az éghajlatváltozást mi is váltotta ki. Az egyik fél szerint a fokozott emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedés. A tudósok másik fele meg úgy véli, hogy a föld életében vannak ilyen időszakok, amikor az éves átlaghőmérsékletek eltolódnak, mint például a kis jégkorszaknak nevezett 14. és a 19. század közötti viszonylag hűvös időszakban. Ebben az időszakban Nyugat-Európában 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az átlaghőmérséklet jelenkor globális felmelegedését megelőző időszaktól. A kis jégkorszak okának a naptevékenység változását tartották,- ami napjainkban is változik- /pl. napkitörések/.
Magyarországi épületállomány energetikai helyzetkép
Mint energiagazdálkodási szakmérnök, és épületenergetikai szakértő, a tanulmányaim és a munkám során gyakran találkoztam azzal a kérdéssel, hogy miért is beszélnek olyan sokat a hazai szakemberek arról, hogy az épületeink fűtésén, energiaellátásán sokat lehetne javítani, az energia költségeken spórolni. Nem kell ahhoz gazdasági illetve energetikai szakembernek lenni, hogy megállapítsuk egy átlagos háztartásban, vállalkozásban jelentős összegeket költünk az energiára. Elég csak az energiaszolgáltatóknak kifizetett csekkek értékét összeadni és már látjuk is szomorú eredményt, hogy jelentős összeget képvisel a családi illetve vállalati kasszában az energiára fordított kiadások. Mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket a költségeket? Erre a kérdésre majd a későbbi cikkeimben próbálok meg válaszolni. Most nézzük mi a helyzet a magyarországi épületállományt tekintve. Ehhez belepillantunk a hazai statisztikákban és tanulmányokban.
